Fehér havon fut a szán,

fut a szán,

ez ám a jó igazán,

igazán!

A szánkómra felülök,

felülök,

hegyen-völgyön repülök,

repülök.

A szánkómra egy nyúl ül,

egy nyúl ül,

hogy ne legyek egyedül,

egyedül.

Repülj szánkó a havon,

a havon,

Ez ám a nagy vigalom,

vigalom!

A nyúl mögé róka ül,

róka ül,

hogy ne legyünk egyedül,

egyedül.

Repülj szánkó a havon,

a havon,

Ez ám a nagy vigalom,

vigalom!

Róka mögé egy medve,

egy medve,

kapaszkodik nevetve,

nevetve.

Repülj szánkó a havon,

a havon,

Ez ám a nagy vigalom,

vigalom!

Medve mögé hóember,

hóember

kapaszkodik örömmel,

körömmel.

Repülj szánkó a havon,

a havon,

Ez ám a nagy vigalom,

vigalom!

Mögé csücsül egy fenyő,

egy fenyő,

a szánkómnak szárnya nő,

szárnya nő.

Repülj szánkó a havon,

a havon,

Ez ám a nagy vigalom,

vigalom!

Hazaérve hahóztunk,

így szóltunk:

a Karácsonyfát meghoztuk,

meghoztuk!

Földíszítjük estére,

estére,

s leülünk a tövébe,

tövébe!