Ó mennyi könny és mennyi vér ömlött ki szemünkön, míg egyetlen év homokja folyt át kezünkön? Csak egy év volt. Milyen kevés idő. Hogy elrohant és megkínzott egyetlen esztendő. S most itt egy új, miben mindenki reménnyel telve zuhan törött szívvel a csalódás vermébe. Félek! Vajon valaha is egyszer célba érek? Vagy év jön évre, tizenhárom, tizennégy, tizenöt, s minden éjjel a barátokat várom az ablak előtt? Hát jöjjön az újabb, jöjjön és fájjon! Üssön! Verjen! Rúgjon! Csak meg ne szánjon! Boldog Újév? Kívánd, hogyha hiszel még! Kívánd, ha neked ez nem volt még elég!