Szilveszteri buli után nehéz az ébredés, Hálótársam egy macska - ez több mint hideglelés. Párnám idomtalan, beazonosíthatatlan, Bendőm úgy ég, akár egy óriás tüzes katlan.   Soha nem volt nálunk ilyen eszeveszett rumli, Szanaszét hever most minden, sült hús és a krumpli. Zebracsíkos paplanom én a fejemre húzom, Hogy ez az irreális rémkép végre elmúljon...   Ám veszem észre, hogy alattam egy nyuszi fekszik, Közel sincs még Húsvét, de ez egyre jobban tetszik! Nehezen hiszem ezt a sok bolondos látomást, Hagyom magam sodródni, nemigen tehetek mást.   Karomon végigfut egy kis gerinctelen bogár, Pechére lepattintom, - ott egy szemetes kosár. Kibújva a paplan alól - hopp! Belepöckölöm, A koszból is lassan patyolat lesz, nézni öröm.   Jaj, mit látok! - a rigójancsit karóba húzták, S a tiramisu-várat az éjjel porig zúzták. Pezsgős könnyek áztatják puha romjait végig, Míg feltakarítom, nadrágom csúszik térdig.   Mert rend a lelke mindennek, pohárban a pezsgő, Lábamnál dorombol a macska, üdv újesztendő! A nem éppen nyugodt, idilli harmóniától, Megszűnik minden ihlet, kezemben megáll a toll...